Dubóczky Gergely a Budapesti Fesztiválzenekar fiatal karmestereket bemutató sorozatának egyik dirigense, a Bartók Béla Konzervatórium szimfonikus zenekarának vezetője, emellett pedig saját zenei együtteseivel is dolgozik. Első diplomáját matematikusként szerezte az ELTE-n, majd csak ezután végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet. Ösztöndíjasként számos helyen tanult, többek között New Yorkban és Bécsben is. A karmesteri létről, a kezdetekről, a legemlékezetesebb zenei élményeiről, valamint a jelenleg futó projektjeiről beszélgetett vele Lesták Zsófia. (PS Magazin)
Kezdjük azzal a kérdéssel, ami valószínűleg mindenkiben megfogalmazódna életutad áttekintésekor: miért döntöttél úgy, hogy a matematikus diplomád megszerzése után inkább karmester szeretnél lenni?
Gyerekkorom óta zenélek, de egy darabig úgy gondoltam, hogy tudom ezt anélkül is csinálni, hogy ebből élnék. Aztán persze kiderült, hogy nem, és a matematikai tanulmányok alatt már sokféle olyan dologgal foglalkoztam, amelyek később a karmesteri pályámat segítették elő. Ilyen volt például a korrepetitori munka vagy a fagottozás. Ami az elhatározást illeti: egyszer beültem egy Bach: János passió-előadásra lapozni a csembalistának, az akkori tanárnőmnek, és amikor megszólalt körülöttem a zenekar, abban a pillanatban nem volt több kérdés.