A 2008-as Biblia éve kapcsán az Alföldi Róbert által vezetett Nemzeti Színház tíz kortárs magyar drámaírót kért fel, hogy a Tízparancsolat egy-egy parancsából írjon színdarabot. Esterházy Péter íróra az első parancs jutott – Ne tisztelj más isteneket! –, ebből lett az Én vagyok a Te. A 2011-ben bemutatott darab szerint Isten egy középkorú gyilkos, aki neonáci fiával hadakozik. Dubóczky Gergely karmester felkérésére Esterházy most Haydn műve alapján folytathatta „bibliai” kalandozásait. A Hét utolsó szót nagyhét szerdáján mutatták be a Budapest Music Centerben, Mácsai Pál és Kerekes Éva színművészek közreműködésével, a Budapest Sound Collective szép játékával.

„Atyám! bocsásd meg nékik, mert nem tudják mit cselekesznek.” Az eredeti mű második tétele Jézus e szavait eleveníti fel, szövegének passzusai elején Esterházy is hű marad az evangéliumi idézetekhez. A folytatásokban viszont inkább önmagához. A haláltusáját vívó, megbocsátó Krisztus keresztjétől elindulva Esterházy felütésként Paolo Coelho-i magasságokig jut el – „a zene a csönd szünete” –, majd az ötvenes évek bugyraiba löki hallgatóságát: „Ha tört üveggel átmossuk a húgyvezetéked, majd érezni fogod a f…szod metafizikai dimenzióját.” Az Andrássy út 60. világa ez, körmös Baueré és társaié, Rákosi smasszerei kínozták e módon áldozataikat.

Olvassa el az egész cikket, itt: Magyar Nemzet